Ma van az emléknap amikor a terror áldozataira és azokra a katonákra emlékszünk akik az életüket adták azért, hogy mi szabadon és biztonságban élhessünk. Ez a nap számomra is nagyon nehéz. Tudnék persze mással foglalkozni, hogy ne legyenek ilyen szomorú gondolataim, de úgy érzem az a minimum amivel tartozok ezeknek az embereknek és a családjuknak, hogy gondolok rájuk.
Nemsokára lemegyek itt a házunk alatti parkba ahol Yam Glass barátai fognak énekelni ott ahol Yam emlékköve is van.
Már másfél éve akarok róla írni, erről a 20 éves lányról aki az utcánkban élt és aki nincs többé. Aki ott volt a határon amikor a gyilkosok rájuk törtek és aki most már csak egy emlék marad. Nem ismertem, de gyakran megyek el az emlékköve mellett és mindig nagy szomorúság fog el.
Csak néhány kép a 5,229 terror áldozat és a 25,420 katona közül.
A Bibas család
A Kotz család
Alexander Anosov
Eden Nimri
Gal Mishalof
Noa Marciano
Shlomo Gurtovnik
Yam Glass
Yehonatan Samo
Keressetek rá a nevekre, olvassátok el a történeteket és egy kicsit ti is gondoljatok rájuk.