Tegnap kaptam egy emailt az egyik olvasótól akit már több mint harminc éve ismerek. Nem volt kellemes olvasni mert többek között arról is írt, hogy "Az írásaidból süt a gyűlölet a palesztinokkal szemben.". Ennek ellenére örültem, hogy írt. így legalább tudom, hogy ő - és nyilván mások is - mit gondolnak rólam és a helyzetről. Abból ahogy írt úgy éreztem, hogy neki se volt könnyű ezt leírni de megtette és elküldte. Ezért tisztelem.
Ez sokkal jobb mint a másik ismerősöm, akit ugyancsak több mint harminc éve ismerek, akivel váltottunk pár emailt a háború kitörése után de aztán egyszer csak nem írt többet. Hiába írtam neki nem válaszolt. A decembri budapesti utamon egy kisebb társaságban vele is találkoztam. Reméltem, hogy ennek kapcsán majd megint tudunk írni egymásnak. Nem ez történt. Mondta, hogy olvasta egy-két írásom és aztán kérdezte (vagy talán az is egy állítás volt?), hogy "akkor most ti kölcsönösen gyűlölitek egymást?". Pedig ez utóbbi ismerősömmel sokkal szorosabb volt a kapcsolat mint az előzővel.
De rátérve a gyűlöletre most két dologról írnék:
Október 7 és a reakciók
Egyrészt nézzétek meg ezt a kép és filmgyüjteményt a Hamasz mészárlásról és közben gondoljatok arra, hogy ezt a ti gyerekeitekkel csinálták.
Közben emlékezzetek, hogy:
- Gázában, Ciszjordániában, sőt a Nyugati országokban is sokan ünnepelték ezt. Persze nem mindenki. a 3 éves palesztin csecsemő nyilván nem.
- A Hamasz vezetői azt igérték, hogy ezt újra és újra meg fogják tenni.
- A "mérsékelt" PFSZ vezetője akik a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetője is Izraelt okolta az Október 7-i támadásért.
Persze nem mindenki támogatta a támadást. egy palesztin felmérés szerint "csak" 72%.
Tehát, a palesztinok 22% nem tartja jónak, így utólag, látva Izrael válaszát. Hány palesztin emelt hangot a Hamasz ellen vagy akár csak a zsidó gyerekek lefejezése és a nők megerőszakolása ellen? 3? 5? Lehet hogy volt 10 is?
Persze tudjuk a Hamasz diktatúrája alatt nagy bátorság kéne ehhez.
És Ciszjordániában?
És a nyugaton élő palesztinok között?
Leírom még egyszer: persze tudom, tudjuk, hogy a 3-éves palesztin gyereknek még nincs ilyen véleménye. Sőt azt is tudjuk, hogy vannak felnőtt palesztinok akik ellenzik a zsidó gyerekek lefejezését sőt olyanok is vannak akik elfogadják a zsidó állam létét. Csak nagyon kevesen vannak és nincs politikai erejük.
Golda Meir
Hadd idézzek valamit Golda Meir-től aki 1969 és 1974 között az izraeli munkáspárt vezetője és az ország miniszterelnöke volt.
"We can forgive (the Arabs) for killing our children. We cannot forgive them for forcing us to kill their children. We will only have peace with (the Arabs) when they love their children more than they hate us..."
"Azért meg tudunk bocsátani az Araboknak, hogy megölték a gyerekeinket. Azért nem tudunk megbocsátani nekik hogy arra kényszerítettek minket hogy az ő gyerekeiket öljük meg. Csak akkor lesz béke az Arabokkal amikor ők jobban szeretik a saját gyermekeiket mint amennyire gyűlölnek minket...."
Nem tudom, hogy Golda Meir ma is úgy gondolná, hogy meg tudunk bocsátani az Araboknak.