Ez a cikk: Robbanhat a puskaporos hordó egy elég jó írás.
Két megjegyzésem van hozzá:
Ezek ugyanis már rég nem az Arafat idejében megszokott, ideológiai-szentimentális alapon működő terroristák,
Ezzel szemben:
-
Meginterjúvoltak egy idős házaspárt aki "csoda" folytán életben maradtak azután, hogy bement a házukba 5 hamaszos terrorista, fogva tartották őket. Ezek meg elbeszélgettek velük. A Hamaszosok arról beszéltek hogy ők nemsokára meghalnak és a mennyországba mennek, és hogy a gyerekeik milyen büszkék lesznek rájuk.
-
Az évek során többször hallottunk olyan anyákat Gázából akik azt fejtegették hogy ők mennyire büszkék lesznek ha a gyerekük hősi halált hal és csak ezt kívánják neki.
-
Azóta is voltak öngyilkos merényletek csak a fal miatt ez sokkal kevesebbnek sikerült átjönni és áthozni a robbanóanyagot.
-
Végig arabokról beszél a cikk és a muzulmánokat csak Törökországgal és Iránnal kapcsolatban említi. Pedig azokon kívül máshol is vannak nem arab muzulmánok akiknek egy jó része hasonlóan gondolkodik Izraelről. Arról még külön kell írnom hogy "ki is az ellenség?". A gyűlöletük forrása jó részt a mai iszlám felfogásban van. Egyesek hozzátennék hogy a szélsőséges iszlám felfogás de ez a szó általában 1-2 %-ot jelent, ezzel szemben amennyire én tudom ez a felfogás a muzulmánok legalább 20-30% érinti.